Zsiday: A Quaestor-csőd nem brókercsőd

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2015/03/10/zsiday_a_quaestor-csod_nem_brokercsod/

Eddigi ismereteink alapján ez nem brókercsőd, hanem egy vállalatcsoport csődje – írja blogjánZsiday Viktor befektető a Quaestor hétfői bejelentésére reagálva. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira, jelentették be hétfőn, hogy csődbe megy, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedd reggel részlegesen fel is függesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a vállalkozáshoz.

Miért nem brókercsőd?

A nagyon széles palettán tevékenykedő Questor-csoport bankhitelek helyett főleg lakossági kötvények eladásával finanszírozta a működését (ami a hitel egy formája). Egy vállalatnál a magas kötvényállomány tehát lényegében komoly eladósodást jelent. Az elmúlt években a Quaestor nyakig úszott a hitelekben, a kötvényállomány néhány milliárdról valószínűleg 50 milliárd fölé emelkedett. Külön érdekes lesz az MNB hozzáállása az ügyhöz, ugyanis a hatóság tavaly novemberben engedélyezte a vállalat legújabb, 70 milliárdos kötvénykibocsátását.

Zsiday szerint a problémát az okozta, hogy amikor a Quaestor ezeket a magas hozammal csábító kötvényeket eladta, minden vevőjének azt ígérte, hogy bármikor visszavásárolhatja ezeket, tehát lényegében bármelyik pillanatban képes kifizetni a hiteltartozásait.

Na ez az, ami most úgy fest, hogy nem megy. A Quaestor hétfőn arra hivatkozott, hogy a Buda-Cash-botrány miatt olyan erősen megingott a bizalom az egész pénzügyi rendszerben, hogy egyszerre és hirtelen nagyon sok kötvényes akarta visszakapni a pénzét. Zsiday szerint a gond az, hogy a Quaestor a befolyt pénzből nehezen pénzzé tehető befektetéseket finanszírozott, így képtelen egyszerre sok ügyfelet kifizetni. A fizetésképtelenség ebből lett.

Likvidként kezelt eszközből finanszírozni illikvid befektetést mindig crashhez vezet előbb vagy utóbb, a kérdés csak az időzítés. Ráadásul a kötvényállomány már olyan nagyra hízott, hogy önmagában a kamatszolgálat is iszonyatos volt, tehát a Buda-Cash-botrány csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami elindította a kötvénybefektetők kiáramlását, a probléma idővel amúgy is valószínűleg manifesztálódott volna.

Mindez elméletileg azt is jelenti, hogy a Quaestornál – ellentétben a Buda-Cashsel, ahol nagyjából 90 milliárd tűnt el – megvan a pénz, megvannak az értékpapírok, tehát nincs semmiféle bűntény – persze a végső szót erről majd az MNB mondja ki.

Most a legfontosabb kérdés, hogy a beragadt kötvényesek mikor kapják meg a pénzüket (és végső soron mennyit).

Ezt valószínűleg ma Magyarországon senki sem tudja és nem is tudhatja, sem a Quaestor, sem az MNB, sem bárki más, különösen, hogy a magyarországi csődeljárások nem a legegyszerűbbek közé tartoznak a világon, ami egyébként a hazai gazdaság nagy kerékkötője is – de ez már egy másik problémakör.