Küszöbön a következő brókerbotrány? A jegybank a lakosság segítségére is számít
Az elmúlt három évtizedben rengeteg ember pénzét nyelték el csaló álbrókerek. Az egyetemi tanár szerint nem mindenkinek való a tőzsde, a befektetési szakember szerint fontos, hogy minden részletet megismerjünk a befektetésünkkel kapcsolatban. Az MNB kiadvánnyal és ügyfélszolgálattal is a lakosság rendelkezésére áll, hogy biztonságos helyre tegyék a pénzüket. Mutatunk azonban egy olyan jegybanki rendszert is, amin nem fog az idő vasfoga, náluk a Quaestorral még minden rendben van. A Pénzcentrumnál arra kerestük a választ, hogy mi alapján válasszunk magunknak brókert vagy alapkezelőt.
A rendszerváltás óta eltelt időszak gyakori brókerbotrányai kapcsán, a múlt héten foglalkoztunk azzal, hogy miért olyan könnyű átejteni a magyarokat, ha befektetésekről van szó. Cikkünkből kiderült, hogy
- egy kutatás szerint a középiskolások pénzügyi tudásszintje nem nevezhető jónak,
- az egyetemi tanár szerint sokan ugyanúgy bedőlnek egy irreális befektetési ajánlatnak, mint egy reklámnak, illetve
- a közoktatásban történtek lépések a pénzügyi kultúra szintjének növelése érdekében, de a minisztérium szerint még nem telt el annyi idő, hogy eredményekről is beszámolhassanak.
KATTINTS! Egy Quaestor-túlélő vallomásai: éreztem, hogy baj van
A pénzügyi kultúra szintjét nem lehet egyik napról a másikra társadalmi szinten növelni, az viszont fontos kérdés, hogy mi alapján válasszunk brókercéget vagy alapkezelőt, ha nem akarjuk, hogy megtakarításainkra csalók tegyék rá a kezüket.
Tuti te vagy Gordon Gekko a Tőzsdecápákból?
A Pénzcentrum megkeresésére Németh Erzsébet egyetemi tanár elmondta, hogy az első kérdés nem is az, hogy melyik szolgáltatónál és mibe fektesse valaki a megtakarításait, hanem, hogy való-e neki egyáltalán a tőzsde. Alapszabály szerinte, hogy azt a pénzt, amely a megélhetésünkhöz szükséges, soha ne kockáztassuk.
Csak olyan pénzügyi döntéseket hozzunk, melyeknek a kockázatait be tudjuk látni. Ha valaki szeretné magát kipróbálni a részvények világában vagy a tőzsdén, annak sokkal nagyobb tudásra van szüksége, mintha elvállalna egy kis plusz munkát azon a területen, amihez amúgy is ért
– mondta a kutató, felhívva a figyelmet arra, hogy nem kizárólag a megtakarításaink kockáztatásával lehet többlet pénzhez jutni.
Nemcsak a befektetéseinknél kell azonban észnél lennünk. Németh Erzsébet szerint kivédhetetlen, hogy egy-egy szektorban néha lufik fújódjanak. Ha például a lakásunkat nagyon nagy hitelből, egy ingatlanpiaci fellendülés tetején vesszük meg, akkor ha beesik a lakáspiac, az veszélyes lehet számunkra.
A szakértő azt is elmondta, hogy felnőttek számára jelenleg alig van hazánkban elérhető képzés arra, hogy fejlesszék pénzügyi kultúrájukat. Az elérhető tanfolyamok pedig általában költségtérítésesek, így pont a legrászorultabb réteg nem tud szert tenni új tudásra.
Ha adottságnak tekinthetjük, hogy a magyar társadalom pénzügyi kultúrája meglehetősen alacsony szinten van, akkor kiemelkedő szerep hárul a felügyeletre, hogy megvédje az embereket a csaló brókerektől.
Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók esetében azon, például rokonoktól, ismerősöktől érkezett megnyugtató jelzések sem jelentenek biztonságot, mely szerint nekik magas hozamokat fizetett ki az adott szolgáltató: az ilyen típusú ügyleteknél gyakorta a később szerződők befizetéseiből teremtik elő a korábbi ügyfelek hozamait
– figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője a Pénzcentrum azon kérdésére, hogy egy átlag magyar hogyan tudja kivédeni, hogy piramisjátékba fektesse a pénzét.
Az MNB-nél megállt az idő 2015-ben?
A jegybank felhívta a figyelmünket, hogy a honlapjukon lekérdezhető, hogy egy adott szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel arra a tevékenységre, amit nekünk kínál.
Ezzel a funkcióval egyébként érdemes csínján bánni. Közel két évvel a Quaestor-ügy kirobbanása után, 2017. február 4-i lekérdezésünkkor több Quaestor-csoporthoz kapcsolódó cég még aktív piaci szereplőként szerepelt az adatbázisban.
A lekérdezésünk alapján
- a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt. még jogosult befektetéseket kezelni,
- a Quaestor Bank státusza is aktív, ráadásul nincs felfüggesztve a betétgyűjtési tevékenysége sem, mindezek mellett pedig
- a QuaestÉrt Értékesítési Kft. is felfüggesztés nélkül értékesíthet még pénzügyi termékeket.
Quaestor-csoport státusza az MNB rendszerében 2017. február 4-én (2017.02.07.)
+3
Azt azonban nem lehet mondani, hogy a jegybank rendszerében semmi nem utalna arra, hogy a Quaestor-csoport már nem tündököl régi színeiben. Az éles szemű fogyasztónak gyanús lehet, hogy a Quaestor Financial Hruria Tanácsadó és Szolgáltató Kft. neve után már oda van biggyesztve, hogy csődeljárás alatt áll a cég. Mindezek ellenére, a státusz mező mellett még mindig ott van egy kis zöld pipa, ami arra utal, hogy aktív státuszú cégről van szó, csődeljárás ide vagy oda.
A rendszer érdekességeivel kapcsolatban megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot is, akik szerint a rendszer tartalmával minden rendben van. Válaszukat teljes egészében közöljük:
A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása mindhárom társaságnál a jogszabályoknak megfelelő adatot tartalmaz.
A Quaestor Bank Zrt. tevékenységi engedélye nincs visszavonva, a bank nem áll végelszámolás vagy felszámolás alatt, ezért szerepel a piaci szereplők jegybanki nyilvántartásában aktív státusszal. A Quaestor Banknál tulajdonosváltás előkészítése zajlik.
A Quaestor Befektetési Alapkezelő tevékenységi engedélyét a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban visszavonta, ám a felügyeleti döntés még nem jogerős. A jogerőre emelkedés napokon belül várható, ekkor szűnik meg társaság aktív státusza a jegybanki nyilvántartásban. A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét egyébként az MNB már korábban felfüggesztette, amelyről sajtóközleményben is tájékoztatta a nyilvánosságot, az ügyfeleket. A felfüggesztés nem érintette a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét szolgáló eszközértékesítéseket, s az ügyfelek visszaváltási lehetőségéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését.
A felszámolás alá került QuaestÉrt Értékesítési Kft. tekintetében sem a felszámoló, sem pedig korábban a végelszámoló (vagy maga a társaság) a mai napig nem kezdeményezte a társaság tevékenységi engedélyének visszavonását. A kft. tevékenységi engedélyének visszavonására vonatkozó jegybanki eljárás ettől függetlenül már folyamatban van. A kft. közvetítői tevékenységet már hosszabb ideje nem folytathat, mert az MNB nyilvántartásban nincs rögzítve megbízója, noha ez tevékenysége folytatásának feltétele.
Ha ez a rendszer, egyelőre, ki is esett a referenciapontok közül, az MNB azt is ajánlja, hogy befektetés előtt nézzünk utána, a szolgáltató tagja-e az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA). A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy egy adott cég tevékenységi engedélyeinek listáját a cégbírósági cégkivonata is tartalmazza, ami az OBA és BEVA tagságokhoz hasonlóan, szintén lekérdezhető online.
További segítség, hogy az MNB honlapján elérhető a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ egy kiadványa is, mely szintén segíthet megelőzni, hogy piramisjátékba fektessük a pénzünket.
Még a jegybank sem képes azonban olyan ügyekkel foglalkozni, melyek nem jutnak kollégái tudomására. Azt írják, hogy rendszereikben
a figyelmeztetést csak akkor tudja az MNB elhelyezni, amennyiben – például az ügyfelek jelzései alapján – maga is értesül a jogosulatlan tevékenység gyanújáról.
A jegybankhoz egyébként nemcsak akkor fordulhatunk, ha már baj van. Az MNB munkatársai a jegybank ügyfélszolgálatán és a vidéki pénzügyi irodákban is segítenek, ha felmerül a gyanúja, hogy nem tisztességes közvetítővel van dolgunk.
Hogy érti azt, hogy tuti a megtérülés?
Kíváncsiak voltunk arra, mi a véleménye egy piaci szereplőnek, mi alapján lehetünk biztosak abban, hogy befektetendő pénzünk jó helyre kerül. Kérdéseinkkel az egyik legnagyobb múltra visszatekintő hazai pénzügyi szolgáltatót, a Concorde Alapkezelő Zrt.-t kerestük meg.
A befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés is összetett tevékenység, így nem lehet csupán néhány adat vagy körülmény alapján eldönteni, hogy tisztességes vállalattal van-e dolgunk
– ezt Soós Péter, a Concorde Alapkezelő privát vagyonkezelője nyilatkozta a Pénzcentrumnak.
Soós Péter – fotó: Concorde Alapkezelő Zrt.
A csalók elkerülése nem könnyű feladat. A legtöbb csaló kiszűrhető azáltal, hogy leggyakrabban még a tevékenységi engedélyt sem kérik ki a Magyar Nemzeti Banktól, de az engedély megléte sem garancia sajnos a törvényeknek minden szempontból megfelelő működésre.
A csalások további szűrésében sokat segíthet a józan ész is. El kell, hogy fogadjuk: extra kockázat nélkül nincs extra hozam.
Nincs a magyar állampapírral azonos kockázatú magyar vállalati kötvény magasabb hozammal. Jó példa erre a Quaestor által anno kibocsájtott saját kötvény. Aki elhitte, hogy az állampapírhozamnál 2-5 százalékkal magasabb hozamú Quaestor kötvény ugyanúgy kvázi kockázatmentes, mint a magyar állampapír, idővel nagyot csalódott
– figyelmeztetett a szakember.
A csalók nagy részét könnyen el tudjuk kerülni azáltal is, ha egyszerűen nem hiszünk annak, aki a fentiek ellenkezőjét állítja. Kockázat nélkül nincs hozam. Ahol extra hozamot ígérnek nekünk, ott mindig vizsgáljuk meg, hogy mi lehet az az extra kockázat, amiért cserébe kapjuk az extra hozamot.
Ha megtaláltuk az okot, akkor saját döntésünk alapján kell mérlegelnünk, vállaljuk-e a kockázatot annak érdekében, hogy magasabb hozamot érjünk el. Annak pedig, aki az állampapírhozamoknál sokkal magasabb hozamot biztosan garantál – soha ne higgyünk!
Végezetül arra hívta fel a figyelmet Soós Péter, hogy fontos elegendő időt szánni arra, hogy megértsük, pontosan mibe fektetjük a pénzünket.
Ha egy televízió megvásárlása előtt hetekig bújjuk az internetet, hogy kiválasszuk az igényeinknek és a pénztárcánknak legmegfelelőbb modellt, akkor a befektetni való pénzünkkel is legyünk legalább ilyen elővigyázatosak. Ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérdezzünk meg néhány szakértőt is
– nyilatkozta a Pénzcentrum kérdésére a privát vagyonkezelő.
Van egyébként kiút a pénzügyi homályból, ez pedig az egyetem. Egy 2013-as kutatás bebizonyította, hogy a gazdasági szakos hallgatók jelentősen jobb eredményt értek el a pénzügyi kultúrájukat vizsgáló teszten, mint a nem gazdasági szakos egyetemisták. További jó hír, hogy minél több időt töltött el egy hallgató pénzügyi-gazdasági képzésen, annál jobban teljesített a kutatók kérdéseinek megválaszolásakor.
Egyetemi képzések ide vagy oda, a fenti válaszokat szintetizálva könnyű azt a következtetést levonni, hogy
- a társadalom alacsony pénzügyi kultúrája,
- a fogyasztók döntéseit segítő állami információs rendszer anomáliái és
- a néha kivédhetetlenül fújódó lufik miatt
nem az a kérdés, hogy lesz-e még egyáltalán brókerbotrány Magyarországon, hanem csak az, hogy mikor.
Címlapkép forrása: MTI / MTVA
Lájkold a Facebook oldalunkat
