Tarsoly szerint Orbán miatt dőlt be a Quaestor

Brókerügyek Lopás Matolcsy György NOlimpia Quaestor Szíjjártó Péter Tarsoly Csaba
Oszd meg másokkal is

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2016/11/24/tarsoly_csaba_interju/

Tarsoly szerint Orbán miatt dőlt be a Quaestor

Tarsoly Csaba, volt Quaestor-vezér letartóztatása óta először adhatott interjút a sajtónak, a befutó a Magyar Narancs lett. Az elmúlt több mint 1,5 évben több interjúkérelem is érkezett Tarsolyhoz, ezeket mostanáig elutasította a bíróság arra való hivatkozással, hogy egy nyilatkozat esetleg befolyásolhat volt Quaestor-alkalmazottakat, akiket még tanúként meg fognak hallgatni a tárgyalások során. Hogy miért változott meg a bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja, az nem derül ki az interjúból, az viszont igen, hogyan látta belülről Magyarország legnagyobb brókerbotrányát az ügy elsőrendű vádlottja.

Az interjú legérdekesebb része már szerdán megjelent, itt Tarsoly Csaba arról beszél, hogy a Quaestor egy konferenciaközpontot akart építeni a Csepel-szigeten található ingatlanára, ez lett volna a Duna City projekt, amihez részben külső befektetőket kerestek. A letartóztatott cégvezér azt állítja, Szijjártó Péter összehozott neki egy találkozót Ghaith Pharaonnal, aki segített volna finanszírozásában, ez után nem sokkal azonban a Quaestor bebukott, így az üzletnek is lőttek. 

Ártatlan, mint a ma született bróker

Nem nagy meglepetés, de Tarsoly továbbra is tartja azzal kapcsolatos álláspontját, hogy nem követett el bűncselekményt, és mit sem tudott a cégcsoport egyes dolgozóinak ármánykodásáról. Mint mondja, ő maga már régóta nem vett részt a Quaestor operatív ügyeiben, nem az ő utasítására hozták létre a T2 Technikai számlát, aminek kulcsszerepe volt a csalásokban. A bűncselekményekről – amelyek szerinte inkább csak szabálytalanságok – utólag szerzett tudomást, és mint mondja, azért nem szólt a hatóságoknak, mert próbálta “megóvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben ő van most”. 

Kámory Ferencet, a volt treasury igazgatót és jelenlegi koronatanút azonban a jelek szerint már nem próbálná megóvni ettől, többször is utalt rá, hogy sáros lehet bizonyos dolgokban. 

Van az a mondás, hogy az ordít a leghangosabban, akinek ég a háza,

mondja Kámoryról. 

 

Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, hazugságokat állítanak róla és a cégéről. A fő vádpontokban nem csak hogy bűnösségét nem ismeri el, de tagadja is azok valóságalapját: sem fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg, mondja. Arra, hogy az ügyészség szerint mégiscsak eltűnt 210 milliárd forint, annyit reagált:

ezek olyan légből kapott állítások, hogy hihetetlen. (…) A fiktív kötvények emlegetése csupán arra szolgál, hogy engem bűnösnek állítsanak be.

Tarsoly Csabát a lényegi vádpontok tagadásában nem zavarja, hogy a nyomozás során elég egyértelműen feltárult a különféle lopások és csalások pontos folyamata, erről a 444-en jelent meg hosszabb leírás kiszivárgott ügyészségi dokumentumok alapján.

Saját igazának bizonyítására hozza fel, hogy a felügyelet vizsgáltai mindig rendben találták a cégcsoport ügyeit, de ebből sajnos másféle következtetés is levonható. Például hogy a PSZÁF-ban és az MNB-ben felületesség, súlyos szakmai hiányosságok, adott esetben korrupció kombinációja okozta a nyilvánvaló tények feletti elsiklást évtizedekig. 

Tarsoly szerint elkerülhető lett volna a bukta

Az előzetesben ülő cégvezető szerint az éppen elég bizonyíték a jó szándékára, hogy soha nem próbált meg nagyobb összeggel lelépni az országból, holott erre még a botrány kitörése és a latartóztatása közti 3 hétben is lett volna lehetősége, ehelyett ő az utolsó pillanatig a cég megmentésén fáradozott, állítja.

A Quaestor szerinte bőven menthető lett volna, hogyha engedik neki megvásárolni a Hungáriát ezzel elkerülve a piaci pánik továbbgyűrűzését, illetve ha az állam beszáll a Quaestorba valahogy úgy, ahogyan a 2008-as válság után mentették a bankokat. 

Tarsoly egyébként már többször kinyilvánította, mekkora értéknek tartja bedőlt cégét – ami egyébként a nyilvánosan is hozzáférhető információk alapján rettenetesen rosszul gazdálkodott -, a múlt havi bírósági tárgyaláson ahhoz hasonlította a Quaestor-csődöt, mint ha szafaládét csináltak volna Overdose-ból. 

Tarsoly szerint még Orgován Béla, a kérészéletű stróman bevonása sem a szálak megkavarását szolgálta, csupán kellett egy ember, aki majd döntéseket hozhat az ő letartóztatása után, amire akkor már számítottak. A börtönviselt ex-közmunkás Orgovánt egy állítólagos reorganizációs tanácsadó találta erre a célra, Tarsoly Csaba pedig annyit legalább elismer, hogy

hibázott, amikor nem nézett utána ki ez az ember. 

Ígéret a „megfelelő helyről”

Tarsoly részletesen beszámolt a bukás előtti utolsó napokról is. Állítja, hogy semmiféle iratmegsemmisítésre nem adott utasítást a dolgozóknak, ha mégis történt ilyen, azt a munkatársak “saját kútfőből” határozták el. A csődöt szerinte kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, nem pedig az, hogy a csoport minden jel szerint borzalmasan gazdálkodott, az ügyfélvagyon jelentős részét pedig ellopták.

Tarsoly Csaba keményen bírálja Orbán Viktort, szerinte a miniszterelnök Kossuth rádiós interjúja miatt indult az igazán nagy ügyfélroham. “Ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, akkor másnap már nem politikus”, mondta a brókercégeket kockázatosnak minősítő nyilatkozatról. Érdekes részlet a végjátékból, hogy Tarsoly állítása szerint két nappal a bukás előtt

kapott egy ígéretet “a megfelelő helyről”,

miszerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz, és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Tarsoly erre úgy emlékezik, Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak ő kérésére tették meg mégis elég szűkszavú formában. Az MNB-alelnök tanúvallomásában ennek pont az ellenkezőjét mondta.

Szóba kerültek az utolsó pillanatos pénzkivételek is, amelyekről állítja, ő nem javasolta senki ismerősének, hogy így járjon el; rokonainak, barátainak is ragadtak bent tízmilliói. A legpikánsabb részről, az MNKH 3,8 milliárdjáról nem kívánt beszélni, ezt majd csak a bíróságon teszi meg. 

Mostohagyermek foci, használt Golf

Szintén hazugságról beszélt Tarsoly az 1,2 milliárd forintnyi készpénz kapcsán, amelyet az eddig információk szerint ő vett ki egy fiókokból. Állítása szerint azt ezt dokumentáló táblázatban hamis információk szerepelnek, valójában ennek töredékét sem vette ki, amit pedig mégis, azt a győri focicsapatra fordította. Mint mondja, “a központban kicsit mostohán kezelték a futballt, nem szívesen utaltak oda”, ezért néha készpénzben vitt le pénzt, előfordult, hogy a focisták elmaradozó bérét is ebből rendezte. 

A volt Quaestor-vezér a beszélgetés során többször is igyekezett bizonygatni rozzant anyagi helyzetét, megemlítette például, hogy 2005-ben vett magának utoljára autót, amit a válságkor aztán el kellett adnia. “Azóta az egyik brókerem használt VW Golfját használtam”, mondta Tarsoly, aki állítja, nincsenek külföldi bankszámlái sem, ahova elrejtette volna a pénzt. 

Zavaros utójáték

Tarsoly, ahogy ez már korábban is kiderült, valamiféle aranytojást tojó tyúkként tekintett a Duna City-re, amelyet állítása szerint a bíróság által kirendelt szakértő is 300 milliárdos jövőbeli értékűre becsült, vagyis szerinte önmagában fedezte volna az ügyfélköveteléseket és a csoport minden anyagi gondját megoldotta volna. Ehelyett a teljes cégvagyon elherdálása, ügyfelek helyett kormányközeli érdekcsoportokhoz átjátszása zajlik Tarsoly szerint. 

Hogy mi lett volna, ha Pharaon segítségével megvalósul a biznisz, azt már sosem tudjuk meg, az azonban kétségtelen, hogy a felszámolás folyamata és átláthatósága hagy némi kívánnivalót maga után, és az is látszik, hogy a brókerbotrányok után maradt szállodavagyonra ráúszottMészáros Lőrinc köre. Tarsoly az interjúban felveti, hogy miért nem rakták be az összes Quaestor-társaságot egy központi felszámolócégbe, amiben valóban lenne logika abból kiindulva, hogy a felszámolók a tapasztalatok alapján néha még egymással sem képesek kommunikálni

Tarsoly Csaba az interjú legvégén a pórul járt ügyfeleknek is üzent. Sokadjára bocsánatot kért mindenkitől, akinek bent ragadt a pénze a Quaestorban, de azért a lankadatlan hévvel akciózó károsulti csoportnak megpróbált odaszúrni egyet, de ez csak egy elég vérszegény mibűzésre sikeredett:

“Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha az emberek az utolsó fillérjüket is elvesztették, akkor

miből tudnak időről időre százezres értékben kivetítőt, színpadot bérelni, molinót és pólót gyártani, hogy ellenem tüntethessenek? 

Lájkold a Facebook oldalunkat