Egy Quaestor-túlélő vallomásai: éreztem, hogy baj van
A rendszerváltás óta egymást érik Magyarországon a becsődölt brókercégek, tömegeket vertek már át csaló álbrókerek. Hiszékenyek vagyunk vagy tudatlanok? A szakértő szerint a rendszerváltás a ludas, de középiskolában sincs minden rendben egy tanulmány szerint. A Pénzcentrum annak járt utána, miért olyan könnyű palira venni a magyarokat, ha befektetésekről van szó.
Baumag, Lupis, Pilis Invest, Cívis Globál, Tribuszer Zoltánné, Globex, Fortress és természetesen három 2015-ös sztár:
- Quaestor,
- Kun Mediátor Marcsika és
- Buda-Cash.
Ismerősen csengő bróker- és cégnevek. Az a közös bennük, hogy a bankokhoz képest jóval magasabb kamatot ígértek a náluk befektetett pénzekre, a végén viszont kártyavárként dőltek össze, maguk alá temetve több ezer ügyfelet, akik futhattak a pénzük után.
A cégek története meglehetősen különbözik egymástól. Volt ezek között színtiszta piramisjáték, volt, hogy a vezetői kör kapzsisága okozta a bajt és olyan cégek is akadtak, ahol csak nem jöttek be a befektetések.
Ami mégis összeköti e cégek történetét, azok a hiszékeny befektetők, akik jobban akartak járni a piacnál, aztán koppanás lett a vége. Aki mer az nyer – tartja a mondás, de ez sajnos nem mindig igaz.
A Pénzcentrumnál arra voltunk kíváncsiak, hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon tömegesen dőlnek be emberek az álbrókerek ajánlatainak.
A kutatások nem támasztják alá azt a népszerű elképzelést, hogy a rendszerváltás előtt szocializálódott emberek naivak vagy pénzügyileg tudatlanabbak lennének, és emiatt könnyebben dőlnének be olyan csalóknak, mint az álbrókerek
– ezt a meglepő kijelentést Németh Erzsébet, a Budapest Metropolitan Egyetem professzora tette a Pénzcentrum kérdésére.
A pénzügyi kultúrát is kutató egyetemi tanár elmondta, hogy az általa megismert tanulmányok alapján a rendszerváltás összefügghet a brókerbotrányokkal, de nem úgy, ahogy azt sokan gondolják.
Lájkold a Facebook oldalunkat
